A kis gnómnyugágy zéró pontként van számon tartva, ha törpjeinknek alkalmuk nyílik elkényelmesedni benne. Minden főbb tevékenység itt történik, vagy innen indul ki. Hol egyik, hol másik vette birtokba, ha volt rá akár csak két perce is. Tökéletes hely ez, ha a sapka alatt megfogalmazódik a Rubik kockázás, az elmélkedés vagy egyszerűen a pihenés gondolata. Sosem vesztek össze rajta, mindig testvériesen megosztoztak a kényelmen, amit nyújtott, és még csak irigykedés sem történt azért, mert egyikük épp nem ült benne. Ritka manapság ekkora egyetértést tapasztalni, ezért büszke is vagyok arra, hogy ilyen nem mindennapi törpök vesznek körül.

  A viselkedésük mindenképp példaértékű, gondoltam, meg kéne jutalmazni őket. Húsvét lévén egyszerű volt a jutalmat kitalálni: kaptak egy tál csokitojást és csokinyuszit, valamint meghívtunk néhány katicát is, hogy egy kellemes bulit rendezhessenek, ahol kedvükre beszélgethetnek és viccelődhetnek egymással.

  Egy nap Bibircsnek eszébe jutott Gnómi egyik barátja. Arról a maciról van szó, aki először annyira félelmetesnek tűnt, hogy még a kis zöldség is megijedt tőle. Szerette volna, ha Gnómi bemutatja neki, ezért hétvégén meglátogattuk a tigrismacit. Sokat beszélgettek, meséltek magukról, kivel mi történt a hónapok alatt, míg nem látták egymást. Sikeres nap volt: összebarátkoztak, jól érezték magukat, és amikor hazaértünk, még meglepetés is fogadott minket.

  A fikuszbabákat is hazaszállítottuk, hogy folyamatosan nyomon követhessük a fejlődésüket. Naponta többször is megvizsgálták a földet, látnak-e benne valami változást, de napok teltek el, és semmi nem történt. Ezen a napon már reggel elmentünk otthonról, ezért nem volt lehetőségük állandóan rájuk pillantani. Este, mikor hazaértünk, Bibircs látta meg elsőnek az egyik növény földjében fehérlő, egy centiméter hosszú gyökérkét. Szóhoz sem jutottak. Gnómi azt javasolta, jelöljék be a gyökér végét, és reggelre kiderül, mennyit nő az éjszaka alatt. Nagyon izgalmas ötletnek hangzott, még én is kíváncsi lettem az eredményre. Reggel aztán megállapították a kis törpök, hogy egy centimétert nőtt, vagyis azért nem látták előző nap reggelén, mert akkor ért el a műanyagpohár oldaláig, mikor már macilátogatóban voltunk. És hogy még izgalmasabb legyen a helyzet, egy másik pohárkában is feltűnt egy csöppnyi fehér gyökérke.

  Ez előtt néhány héttel utánaolvastam, és megtudtam, hogy a fás szárú növényeknek akár 6 hétbe is telhet, míg gyökeret eresztenek, de Gnómiéknak ezt nem árultam el. Nem voltam biztos benne, hogy kihajtanak, bár látszatra minden esély megvolt rá, és nagyjából 6 hét után tényleg kihajtottak. Ezek után már bátran elnevezhettük őket. Először kitaláltunk egy új gyűjtőnevet, ez a Ficus Copyernicus lett, mert felnőtt fáról lemetszett ágakról van szó. Ha később is ilyen szépen fejlődnek, talán külön-külön is kaphatnak saját nevet, addig viszont a törpök szakavatott gondozásában részesülnek.