Az állatos lakásba való visszautazás közben Gnómi folyton kukkolt az ablakon. A napsütéses időben csodásan megvilágított tó és a mellettünk lévő domb nagyon vonzották a szemét. A csupasz fák közt néha kivillant egy-egy tisztás, olyankor ujjongva pogózott az ingem zsebében. Láttuk, mennyire tetszik neki a dolog, és mivel úgy gondoltuk, szép lenne onnan a kilátás, az egyik hétvégére beterveztünk egy tökéletesnek tűnő helyszínt, amihez csupán 25 km-t kell utazni.
Eljött a hétvége, bepattantunk a kocsiba, és sejtelmesen útra keltünk, közben nagyon figyelve, hogy ne hagyjuk el a helyet, amit végül mégis elhagytunk. Visszafordultunk, amint észrevettük a hibát, ami után sokkal könnyebben megtaláltuk. Mivel az én felemen volt a keresett tisztás, végre láttam is, amit néznem kellett. Beálltunk az első parkolóba, és megindultunk a dombtetőre a legelőn át.
Gnómi előreszaladt, hogy hamarabb lássa a tavat, mint mi. Annyira mohón óhajtotta ezt, hogy felmászva a pad körül álló három öreg fa egyikére, félúton beleakadt a szöszmöszös sapkája, ettől aztán nem jutott sokkal előrébb, sőt nekünk kellett kiszabadítani. Ez a kis baleset egyáltalán nem vette el a kedvét attól, hogy jól érezze magát. Leültünk a padra, élveztük a tájat, a napsütést és a csöndet. Akarom mondani, a tó mellett futó autók táktákkolását, mikor felhajtanak a hídra, majd lehajtanak róla, de összességében véve ez sem kellemetlen az ettől függetlenül is hallható csönd mellett.
Szépen elücsörögtünk, Gnómi addig kóborolhatott a réten. Amikor menni készültünk, már a hátunk mögött várt ránk. Lesétáltunk a tóhoz, andalogtunk egy kicsit, aztán visszasétáltunk az auTÓhoz, hogy bemenjünk a városba kószálni egyet. Egyszerre csak olyan belvárosi részhez értünk, ahol egy tábla mutatta, hogy odabent gnómoknak biciklizni tilos. Udvarszerű, kövezett terület volt, talán éttermek is sorakoztak benne, nem emlékszem már csak a táblára, mert azt nagyon megjegyeztük. Ha elhatározzuk magunkat egy biciklivásárra Törpinek, érdemes tudnunk, hogy néhol korlátozzák a gnómokat ebben az elfoglaltságukban. Tökéletesen egyetértek ezzel a szankcióval a svájci kirándulásunkon tapasztalt baleset után, amiből remélhetőleg a kis tökmag is eleget tanult ahhoz, hogy kiérdemeljen egy saját bringát.
A nap betetőzése érdekében autókázott is röpke pár percet, mert sose tudja kihagyni, ha egy új járgányt talál valahol. Mindig mindegyiket azonnal ki akarja próbálni, ezt már nagyon megtanultuk. Nem ér minket meglepetés, ha véletlenül észreveszünk valami eddig nem látottat, hiszen pillanatok alatt benne ül, még akkor is, ha meghibásodás miatt épp nem üzemel. Ami biztos: egy kiadós brummogás után feltöltődve indulhatunk haza a kirándulásból.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.